-Amikor
az áram visszajött, mint kiéhezett kutya, rögtön rohant a
tévéhez. Rávetette magát a távirányítóra, és bekapcsolta a
kedvenc sorozatát. Borzasztó anya volt, mióta a férjét
elvesztette. Dederick, minden hónapban küldött neki pénzt, ezért
volt saját lakása, és tévéje. Egész nap azt bámulta. Dolgozni
már évek óta nem járt. Minden alkalommal, a látogatóktól,
annyi pénzt csent el amennyit csak lehetett. A tévé addikciója,
az alkoholfüggőséggel egészült ki. Így teljes képet adott, a:
Legrosszabb
anya, a földön
-re.
Teljesen elkenődött, akárhányszor, nem jutott a sok piára. A
gyerekei, ezért a lehető legtávolabb akartak lenni tőle. Ezt,
illedelmesen be is tartották, kivéve, egy alkalommal. A nyár
közepén, úgy döntöttem bemutatlak egy pillanatra a
házisárkánynak. Nagyon csúnya vége lett. Még is elszégyellte
magát. Akkoriban,
minden más volt. Még, csak téged ismertelek. Senki más nem
létezett számomra, csak te. Leírhatatlan érzés. -mondta Viktoria, könnyel teli szemekkel. A vállára omlott, és tovább sírt. Nem tudta türtőztetni az emlékeket. Próbál világosan felnézni a jelenbe, de nem sikerült.
-Szeretlek! Hát nem érted? Szeretlek!- folytatta sírva, az eszméletét vesztett férfit szorongatva- Még, azokat a hülye palacsintákat is neked köszönhetem. Mindent elmondtam neked, és te meghallgattál. Nem akarlak elveszíteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése