2014. július 24., csütörtök

Tori - Huszonharmadik fejezet

Tori

Az ágy mellett gubbasztva, nem sok mindent csinálhatott. Az ágy szélére feküdt, és dölyfösen aludt Özil mellett.
A nagy kórterem, egy személyre tervezett, elsőosztályú volt. A falak fehérre, a bútorok, világos barnára voltak festve. Az egész helyiséget növények borítottak, amik kellemes virág illatot terjesztettek. Az éber percekben, Viktoria az ablakhoz lépett, ahonnan a kilátás, elbűvölte. A tenger, a homokos part, gyönyörűen csillogott a kora nappali fényben.
Tori kisétált a folyosóra halkan, és elővette a telefonját.
Még mindig ki van kapcsolva. Elfelejtettem beindítani, mikor leszálltunk.
A felvillanó kijelző, kb. 10 nem fogadott hívást jelzett. A lány böngészni kezdte őket, de egy pillanata alatt a készülék megrezzent.
-Haló?!- szólt bele Tori.
-Szia nővérkém!
-Ded.
-Hogy van Özil?
-Mi? Honnan tudod?
-Gyakorlatilag, az egész világ erről beszél.
-Ó.
-De ez annyira nem is fontos. Mexikó nyerte e vb-t.
-MI? De hát a bronzmeccsen játszottak.
-Nem is hallottad?
-Mit?
-Hollandiát kizárták doppingszerhasználat miatt. Mexikó a döntőben 1-0-ra verte a németeket.
-De, hisz ez csodás! -ugrott fel örömében, majd a betegek pisszegésére hallgatva, odébb állt.
-A drágád, még az aranykesztyűt is hazavihette. Teljesen megérdemelte. 0 gólt kapni a vb-n. Ez minden kapus álma.
-Kis mázlista.
-Úgyhogy, még dolgoznom sem kellett.
-Hazamentél?
-Nem, csak délben indulok Amszterdamba.
-Hamarosan én is megyek.
-Rendben. Szia!
-Szia!
Viktoria visszarakta a telefont a zsebébe, és indult volna, de az megint csörögni kezdett. A kijelzőn, egy magán szám villogott.
-Igen? Itt Viktoria Nathia.
-Jó reggelt! Itt James McDerbik. Én vagyok, az angol Arsenal, női szakosztályának elnöke. Már biztos hallott rólam.
-Igen, uram.
-Szeretném felkérni, a női NBI-es csapatunk edzőjének.
-Hogy micsoda?
-A klubunk vezetősége örülne, ha egy ilyen hölgy edzené a csapatot.
-E-elnézést. Öhm.. tudja, nagyon meglep az ajánlat.
-Nagy örömet okozna, ha elvállalná.
-Öhm... Persze, hogy elvállalom. Sosem gondoltam volna, hogy valaha ilyen jó állást kaphatok.
-Akkor, kellemesen csalódott. Kérem a közeljövőben utazzon Angliába, hogy megbeszéljük a részleteket.
-Rendben.
-Viszont hallásra!
-Viszont hallásra!- köszönt el, és letette a telefont.
Ez meg mi a fene? Az előbb tényleg, James McDerbik-el beszéltem. Komolyan felajánlotta az álom állásomat? Ez hihetetlen. Csak az a baj, hogy még a foci, nem megy annyira, de már nem bőgöm el magam, ha korombeli nők játszanak. Lehet, igaza van Bartel-nek, és el kell mennem. Különben is, Memo szerint, boldognak kell lennem. Ez a munka, egyszerre jó időtöltés, és még Özil-el is lehetek. Elvállalom! Igen! Tökös leszek, bevállalós, magabiztos, mint régen!
Besétált a kórterembe, ahol Özil lábadozott.
A rajongókat, újságírókat, még az emeletre sem engedték fel. A csapatból sem érkezett, még senki meglátogatni. Egyedül Tori ült mellette éjjel-nappal.
Besétált a a szobába. Özil, éppen felült, a lányra tekintve.
-Özil!- rohant oda Viktoria.
-Minden oké! Nyugi!- csitította a beteg.
-A Doki szerint, csak spontán szívritmuszavarod volt, semmi komoly.- harsogta, a focistát ölelve.
-Gondoltam, mert semmim sem fáj.
-Jól érzed magad?
-Tökéletesen. Nyertünk?
-Nem... Mexikó nyert.
-MI?
-Hollandia drogfogyasztás miatt, kizárást kapott.
-Oh. Ennyire hiányoztam a fiúknak?
-Élni sem tudnak nélküled.- vigyorgott Tori.
-Még szép... mint te.
-Ajj...-pirult el a lány- egyébként, állást kaptam Angliában.
-Mi? -Ugrott fel lelkesen Özil.
-Az Arsenal NBI-es csapata akar, az edzőjének.
-De, hisz ez csodálatos. Ennél jobb nem is történhetett volna!
-Nyugi! Először, csak legyél jobban.
-Nekem kutya bajom... Végre... Együtt lehetünk.-suttogta, majd megfogta a lány kezét.
-Küzdöttem. Ezernél is több nő, de egyik sem tudta enyhíteni, az irántad érzett vágyakat. Még mindig annyira szeretlek, mint akkor. Semmi sem változott. Most végre a kezünkben a lehetőség, hogy együtt legyünk.- mondta Özil, szenvedélytől égő szemekkel. Viktoria kezét megszorította, majd magához húzta, hogy szájukat már csak centik választották el.

Megcsókolt. Ez így helyes? Vagy nem? Én már semmit sem tudok. 
Megjegyzés küldése

#Szédült birkák