2014. július 23., szerda

XXII. Melléklet

A csúszós, és idegen anyagtól, Özil-t kirázta a hideg. Az ilyen orvosi ágyaktól, mindenki megijed. Lassan felült, és már öltözött volna. A csapatnak, minden hónapban rutin ellenőrzésük van. Egészségügyileg megvizsgálják őket.
-Még ne öltözzön! Mondjuk, úgy is szereti mutogatni a felsőtestét.
-Hah.- fintorgott.
-Inkább feküdjön vissza. A vizsgálatok szerint, baj van a szívével. Syncopéval járó szívbetegségek esetén a bevezető tünetek hiányoznak, gyakran fekvő testhelyzetben jön létre, rövid ideig tart. A szív eredetű ájulásra különösen jellemző az, hogy fizikai terhelés hatására jön létre. A maga esetében, én ritmuszavarra tippelnék.
-Mi? Nekem semmi bajom.- védekezett a focista.
-Az észlelhető tünetek nem mindig utalnak súlyos rendellenességre. Akik érzik, megélik szívritmuszavarukat, bizonyos esetekben a betegség enyhe formájában szenvedhetnek, míg mások, akiknél életet veszélyeztető arrhythmia áll fenn, egyáltalán nem észlelik a tüneteket. Többszöri előfordulása, utalhat súlyosabb betegségre is. Azt ajánlom, váltson szív barátabb életmódra.
-Élsportoló vagyok. A fizikai terhelés, az amiből élek. Nem hagyhatom abba.
-Az egészsége miatt, szüneteltetnie kellene.
-Doki! Ez nem így megy. Nem mehetek, egyikről, a másikra szabadságra.
-Amennyiben, nem mutatkozik meg súlyos következés, nem tilthatom el, de óva intem.
Özil lenézett a földre.
-Na! Mehet! Hívja be a következőt!- parancsolta a Doktor.
A német, kilépett a teremből, és a vele szembe jövő, Khedira-ra pillantott, aki rögtön kérdőre vonta:
-Minden oké, veled?
-Ja, persze-persze.

-Okés!-csapta vállon, majd belépett a kórterembe.
Megjegyzés küldése

#Szédült birkák