2014. július 8., kedd

VII. Melléklet

-Hogy érzi magát?- kérdezte Dr. Hamilton szokásosan. Minden betegéhez ez volt az első mondata.
-Jobban.-felelte Viktoria.
-Az, jó.
-Mostanában, kezdem újra nézni a tévében a meccseket. Igaz, egyszer-egyszer még mindig sírok, de már be tudom kapcsolni.
-Akkor haladunk. És mondja el, mit érez?-hajolt közelebb a pszichiáter.
-Maga szerint mit érzek? Már ezerszer elmondtam. Utálok mindent és mindenkit. Én voltam Hollandia legjobb focistája, és most minden oda van. Még haza menni sem tudok, ezért jöttem el Angliába.
-És mi a helyzet maga, és Özil közt?
-Azt hiszem, szeretem. Az egyetlen ember, a fivéremen kívül, akit nem utálok.
-És az apja?-kérdezte Dr. Hamilton rettegve, mert amikor előzőleg ezt a témát firtatta, páciense ordítozásban, és kiabálásban tört ki.
-Hogy merészeli?
-Jó, jó. Nem kell az apjáról beszélnie.-sütötte le a szemét.


Megjegyzés küldése

#Szédült birkák