2014. július 15., kedd

Memo - Tizennegyedik fejezet

Memo

Az elméleti a legrosszabb, mind közül. Szét untam az agyam. Persze, értem én, hogy mennyire fontos meccs lesz, a holnapi. Mégis, ha megnyerjük, akkor a következő, még fontosabb lesz. Tori-nak igaza volt, pihennem kéne.
Épp, a folyosón sétált, úton, a szobájuk felé, amikor Özil jött vele szembe.
Ez hihetetlen. Megint nincs rajta póló, és valószínűleg a mi szobánkból jön. Á, egyre jobban gyűlölöm, ezt az embert.
-Ochoa!- köszönt gúnyosan a német.
-Özil!
-Siess! Viktoria-nak még vizes a ruhája.
-Én, ha akarom, le is vehetem róla.
-Miért? Én talán nem? - mosolygott a csatár. Minden vágya volt, hogy féltékenységet ébresszen a mexikóiban. Ez a terve sikerült is, ugyanis Memo közelebb lépett, és fenyegetően így szólt:
-Figyelmeztetlek! Az, hogy régen volt köztetek valami, ma már semmit nem jelent. Mellesleg tudom, hogy nem történt köztetek semmi. Bízok Viktoria-ban. Kettőn közül, őszintén, kit választana?
-Azt, aki ismeri.
Ochoa, hátrébb lépett a meglepődöttségtől?
-Hogy érted?
-Tudod, mi a kedvenc virága?
-Nem, de...
-És a kedvenc színe?
-Nem.
-A kedvenc filmje?
-Nem.
-Kedvenc állata?
-Nem.
-Hát, ideje lenne megtudnod. Ameddig, nem ismered, ne várd, hogy szeressen. Te csak egy játékként tekintesz rá, ameddig itt vagy... Biztosíthatlak, engem még mindig szeret. És téged?-kérdezte Özil, majd sarkon fordult, és elment.
Még sosem mondtuk ki, szemtől-szemben, de az nem azt jelenti. A szerelem, nem azon múlik, hogy tudom-e mi a kedvenc virága. Vagy igen? Á...
A fejét fogva besétált a szobába. A lány az ágyon feküdt, és boldogan ült fel, Memo-t köszönteni.
-Szia!
-Szia! Mi a kedvenc filmed?
-Ó? Hát.. a Sex és halál kezdőknek .
-Megnézzük?
-Persze, de miért?
-Csak kíváncsi vagyok.
-Oké.
A lány elindította filmet. Együtt ültek, és nézték, bár a kapus agya, nem pont a tévére koncentrált.
Akár hányszor ránézek, olyan boldogság önt el, mintha leöntenének egy vödör vízzel. Fura dolog ez, de ő vajon mit érez? Talán, csak szórakozik velem, amíg vissza meg Özil-hez? Vagy, tényleg szeret? Miért forog minden, a tetves érzelmek körül? Unom, hogy folyton ezen kell gondolkoznom. Legközelebb inkább kibírom, azt a hülye partit.
A film végén, Tori, egyből elaludt. Ochoa, pedig lassan, csendben kisétált a szobából, a liftig. Még valamit, el kellett intéznie. Le ment a szálloda elé, ahol Nicole, a csodaszép amerikai festő várta.
-Szia, Memo!
-Szia! -felelte búsan a férfi, mert a lány szokás szerint a nyakába ugrott, és megpuszilta.
-Gyere velem!-mondta a művész és magával rántotta, egy taxiig.
-Mi? Hova?
-Készen van a kép!- vigyorgott, és beült az autóba.
-Komolyan?
-Igen!
-De, én nem biztos hogy szeretném látni...
-De-de! Jól sikerült, majd meglátod.
-Biztos vagyok benne, hogy gyönyörűen festesz, de engem nem lehet túl szépen megörökíteni.
-Hé! Jó lett!
-Na jó!
A jármű nem ment túl sokáig. Megállt egy furcsa panel szerű ház mellett. Elég furcsa, lerobbant ház volt. Nicole, megragadta Memo kezét és végig rántotta magával. Húzta magával, az egész épületen. A lakásokba nyíló ajtók, nagyon, és zöldek voltak. A fal pedig kávé színűre volt festve. Az építményen, volt néhány repedés, de nem túl nagy.
A lány végül meg állt, az egyik ajtó mögött. A 23-as számú előtt. A zsebéből előkapta a kulcsot és benyitott.
A lakóhely fehér falakkal, és kevés bútorral büszkélkedhetett. Albérlet lehetett, mert még nagynak sem, volt mondható.
-Ott van! Tetszik.- vigyorgott a lány, és egy portréra mutatott, ami Ochoa-t ábrázolta.
-Váó! Ügyes vagy.
A lány, miután megvárta, hogy a kapus megnézze a képet, magához húzta. A férfi szemébe nézett, és átkarolta.
Ez a kép, csak ürügy volt, a felhívásomra. Jól tudom, hogy mit akar, de nem tehetem. Mondjuk, Tori is lehet, hogy megtette. Á... nem. Kizárt. Mondhatok igent, de nem lenne igaz. Na mindegy, Essünk túl rajta.
Memo, lesütötte a szemét, majd megcsókolta, majd kiment a lakásból.
-Várj! Most hova mész?- futott a férfi után.
-Vissza a szállodába.
-De...miért?
-Ne haragudj, de majd legközelebb.
A lány mosolyogva vissza ment, Ochoa pedig, vissza indult.


Megjegyzés küldése

#Szédült birkák